A magas vérnyomás ma népbetegségnek számít Magyarországon, de a világ nagyon sok országában is. Tekintettel arra, hogy sokáig nem okoz panaszt, gyakran előfordul, hogy a felismerése nagyon későn történik. Javasolt minden ember számára az időnkénti vérnyomás ellenőrzés, valamint az is, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezzen a magas vérnyomásról általában.
A magas vérnyomásról általában
Az emberi testben a vért az érrendszer különböző pontjai között fennálló nyomáskülönbség, a vérnyomás tartja keringésben. A legnagyobb nyomás a szívkamrában van, akkor, amikor a vér kilökődik a szívből a főütőérbe. Az aortába kikerült vér nyomása kitágítja a rugalmas érfalat, majd a vér a mind kisebb erek felé áramlik, amelyek rugalmas ellenállása még emeli a vérmennyiség nyomását; ezáltal tovább tágítja a nagy ereket. Amikor a szív összehúzódik, egy nagy lökéshullám érvényesül, ez az ú.n. systolés – érték.
Ahogy fentebb említettük, a kis erek részéről érellenállás lép fel, annak mértéke függvényében a szív nyugalmi állapotában is érvényesül nyomás az érrendszerben és ez a másik – ún. diastolés – érték.
Mindkét értéket Hgmm-ben mérik a vérnyomásmérő eszközök. Amennyiben ebben a szívpumpa funkcióban zavar lép fel, a vérkeringés szabályos fenntartása problémás lehet. A szabályozás egy bonyolult rendszer, amelynek normális működését több tényező is befolyásolhatja, így elmondhatjuk, hogy a vérnyomás, másnéven a hipertónia kialakulása több tényezőtől függ, melyek közül a leglényegesebbeket soroljuk itt fel.
Életkor
A felnőttkorban a vérnyomás mindkét – tehát systolés és diastolés – értéke kb. 50 éves korig emelkedik, majd rendszerint stabilizálódik. Kissé befolyásolja azt a nemi hovatartozás; általában a nőknél alacsonyabbak az átlagok. Tanulmányok szerint a hipertónia nincs összefüggésben az emberi anyagcserefolyamtok lassulásával.
Örökletes tényezők
A hipertónia kialakulásában az örökletes tényezők jelentős szerepet játszhatnak, az utódoknál csaknem törvényszerűen magasabb már az alapvérnyomás-érték is, és nagy a hajlam a hipertónia kialakulására esetleg nemzedékeken keresztül is.
Testsúly
A súlytöbblet és a testsúlynövekedés általában együtt jár a vérnyomás emelkedésével, azaz minél több valakinek a súlytöbblete, annál magasabb a mért vérnyomásérték. Ez vonatkozik egészséges emberekre is, de még inkább magas vérnyomásban szenvedő betegekre.
Fizikai és szellemi aktivitás változása
A hirtelen elkezdett fizikai mozgás, idegrendszerre ható erősebb változás, külső behatások, hirtelen környezetváltozás általában emeli a vérnyomást; ennek tartós hatása is lehet. A környezet hirtelen változása magyarázza például a „fehérköppeny-hypertonia” jelenséget, ami abban nyilvánul meg, hogy az orvosi rendelőben mért vérnyomás magasabb, mint a kis idővel korábban otthoni körülmények között mért adat.
A vérnyomás Hgmm-ben kifejezett értéke ad választ arra, hogy valakinek magas-e a vérnyomása. Az értelmezés az utóbbi időben megváltozott. Korábban elfogadott tény volt, hogy a 160/95 Hgmm-es vérnyomásérték a normális, efölött beszéltek magas vérnyomásról. Mai értelmezés szerint a normális érték jóval 150/90 Hgmm alatt van, és háromféle értékelés lehetséges: normális vérnyomás 130/85 Hgmm alatt, emelkedett vérnyomás cca 140/90 Hgmm-ig, magas vérnyomás 140/90 Hgmm felett. Magas vérnyomásnak tekintendő az is, ha csak az egyik érték haladja meg a normális, illetve az emelkedett vérnyomáshatárt.
Figyelemmel kell lenni a vérnyomásmérés módjára és eszközére is. Amennyiben hagyományos vérnyomásmérő eszközzel történik a mérés, azt ismételni szükséges ugyanazon napszakokban és időpontokban, mivel a vérnyomás minden ember esetében a nap 24 órájában más és más. Eltérő lehet azonban – mint már említésre került – otthoni körülmények és orvosi körülmények között is, vagy nyugalmi állapotban és mozgás kifejtése után stb. Megbízhatóbb módszer és több információt ad a 24 órás vérnyomás-monitorozás, amikor a mérőszerkezet automatikusan méri a vizsgált személy vérnyomását, megfelelően előírt időpontokban ismételve azt.
A magas vérnyomás okai
A hipertónia okai sokszor nem ismertek. Ismert azonban, hogy a betegségnek két nagy csoportja létezik: primer, azaz elsődleges és szekunder, azaz másodlagos hipertónia. A primer esetek cca 90-95%-ban, a szekunder esetek 5-10%-ban fordulnak elő az összes magas vérnyomás betegséget figyelembe véve.
Elsődleges (primer) hipertónia
Primer, azaz elsődleges hipertónia esete akkor áll fenn, ha más kiváltó tényezőt nem sikerül kimutatni.
Ez esetben bizonyos kockázati tényezőket tekinthetünk kiváltó okoknak, és a hipertónia eseteinek többségében itt keresendő a probléma. A leggyakoribb ilyen okok a következők:
- öröklött hajlam: a magas vérnyomás a sűrűn öröklődő betegségek közé tartozik, gyakran több nemzedéken keresztül fordul elő.
- mozgáshiány: az egészségtelen életmód a magas vérnyomás betegség egyik leggyakoribb kiváltó oka
- túlsúlyosság: a helytelen táplálkozás jelentős mértékben járulhat hozzá a magas vérnyomás kialakulásához. A koleszterin és zsír túlzott fogyasztása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, a meszes erek keringési ellenállása megnő, ezáltal nő a vérnyomás
- stressz: tartós idegfeszültség hatására emelkedik a vérnyomás; amikor ez sűrűn fordul elő, tartósan megmarad a magas érték
- túlzott só fogyasztás: ha túl sok sót fogyasztunk a só többletet a vese nem tudja kiválasztani, érszűkítő anyagok halmozódnak fel a szervezetben, ezek pedig emelik a vérnyomást. Ezen kívül a só vizet tart vissza a szervezetben, amitől ödéma keletkezhet. Ezáltal az érrendszeren belül térfogat növekedés áll elő, ami növeli a vérnyomást.
- kalcium- és magnéziumszegény táplálkozás
- túlzott fehérje fogyasztás
- dohányzás. a nikotin érszűkítő hatása emeli a vérnyomást
- túlzott alkohol- és kávéfogyasztás
- kábítószerek, bizonyos gyógyszerek fogyasztása
Másodlagos (szekunder) hipertónia
Szekunder, azaz másodlagos hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás emelkedése más szervek eltéréseire vezethető vissza.
- Leggyakrabban a vese zavara okozhat magas vérnyomást. Ezek lehetnek működési zavarok, melyek eredete lehet gyulladás, cukorbetegség, vesekövesség, ciszták, stb., de lehetnek vérellátási zavarok, melyeket a vesét tápláló artéria meszes szűkülete okozhat.
- Az alvási légzésleállási szindróma olyan betegség, ami az esetek 80%-ában hipertónia kialakulásával jár együtt. A légzésleállásra akkor kell komolyan odafigyelni, ha az az éjszakai alvás során 1 óra alatt 5 alkalomnál többször fordul elő, és egy-egy leállás tovább tart 10 másodpercnél.
- Ritkábban, de néha előforduló okai a magas vérnyomásnak a hormonális eltérések. Ezek lehetnek például a mellékvesekéreg hormontermelési zavarai.
- Nem sűrűn fordul elő, de az okok közé sorolhatjuk a mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavarait.
- Okozhat magas vérnyomást kardiológiai betegség is, például a főverőér szűkülete, melynek következménye a vérellátás romlása a vesékben, és az alsó végtagokba; ezáltal a vérnyomás emelkedése.
A hipertónia okai feltétlenül megkeresendők. Amint azt láthatjuk a primer esetek – az öröklött hajlam kivételével – szinte valamennyi oka az életmód megváltoztatásával orvosolható.
A szekunder esetek felismerése lehetővé teszi a kiváltó ok – más szervi eltérés – megszüntetését, illetve kezelését, miáltal a magas vérnyomás szintén megszüntethetővé vagy kezelhetővé válhat.
A magas vérnyomás tünetei
A magas vérnyomás egy olyan elterjedt krónikus betegség, melynek tünetei általában sokáig nem jelentkeznek, ezért a betegség felismerése sokszor igen későn – már szövődmények megléte esetén – történik meg. Egy olyan népbetegségről van szó, amelynek jelentős szerepe van a szív-, érrendszeri- és vesebetegségek kialakulásában, és először a szemfenéki érrendszert érinti.
Tekintettel arra, hogy a tünetek általában nem okoznak komolyabb panaszokat, nagyon fontos a vérnyomás rendszeres ellenőriztetése, mivel az időben felfedezett hipertónia kedvezőtlen hatásai életmód változtatással vagy gyógyszerek alkalmazásával megelőzhetőek.
Hipertónia tünetei
Amennyiben mégis észlelhetőek a magas vérnyomás tünetei, azok a leggyakrabban a következők lehetnek:
- látászavar: a fent már említett szemfenéki érrendszeri probléma miatt a magas vérnyomás erősen hat a szem működésére, az érkárosodás miatt vérzés léphet fel, ami látászavart okozhat
- orrvérzés: a magas vérnyomás hatására az orrban lévő vékony hajszálerek gyakran megrepednek, ennek következtében orrvérzés állhat elő
- fejfájás: általában reggel jelentkező, tarkótáji nyomás a jellemző, amivel együtt járhat gyengeség, kábultság, de többnyire magától megszűnik a kellemetlen érzet néhány óra alatt
- mellkasi fájdalom: a magas vérnyomás nemcsak a szemfenéki, de a koszorúereket is károsítja, meszesedés és az erek szűkülete anginás rohamot is okozhat
- szédülés: a hipertónia az agyi erekre is kihat; ezek károsodása esetén szédülés jelezheti a problémát, azaz bizonytalanná válhat az egyensúly
- levertség érzése: a magas vérnyomásban szenvedők gyakran panaszkodnak levertségről, gyengeségről, ez a panasz is felkeltheti a gyanút, mint a magas vérnyomás egyik tünete
- nehézlégzés: sokszor az a jelenség utal a magas vérnyomás meglétére, hogy a beteg nem bírja a terhelést, például a korábban semmiféle panaszt nem okozó lépcsőzést. A magas vérnyomás kialakulása miatt ugyanis megnő a szívizom tömege, de ehhez „nem zárkózik fel” az erek vérellátása, ezért nehézlégzés alakulhat ki.
- izzadás: ok nélküli /nem a hőmérséklet, nem fizikai erőkifejtés miatti/ izzadás ismétlődése is lehet első tünete a magas vérnyomás betegségnek
- szapora szívdobogás: visszatérő szapora szívdobogás esetén szintén lehet magas vérnyomás tünetére gyanakodni
Magas vérnyomást jelző panaszok
Fenti felsorolásból látszik, hogy egyszerű panaszok is felkelthetik a gyanút a magas vérnyomás betegségre, mint pl. fejfájás, izzadás stb., amennyiben ezek visszatérő panaszok, mert a betegség jellemző tüneteiként szükséges azokat kezelni.
Meg kell említeni még egy fontos tünetet, amelyre az orvostudomány csak néhány éve figyelt fel; ezt alvási légzésleállási szindrómának nevezik. Elsősorban középkorú, vagy idősebb férfiak esetében fordul elő, hogy alvás közben leáll a légzésük. Kóros ez az állapot, ha egy óra alatt 5 alkalomnál többször fordul elő a jelenség, és egy-egy leállás tovább tart 10 másodpercnél. Ilyen esetben feltétlenül szükséges a vérnyomás megmérettetése, mert a betegség általában testsúlynövekedéssel, erős horkolással, nappali aluszékonysággal és magas vérnyomás kialakulásával jár együtt.
Előfordul az is, hogy a tüneteket nem a magas vérnyomás okozza, hanem a magas vérnyomás által károsodott szervek – mint pl. a szív – okoznak tüneteket.
Jelentkezhet a hipertónia más betegségekkel – pl. cukorbetegség, túlsúly stb. – együtt is.
Az is előfordul, hogy a magas vérnyomás más betegség – pl. a vese megbetegedése – szövődményeként jelentkezik.
Még egyszer hangsúlyozni szükséges, hogy – teljes panaszmentesség esetén is – indokolt mindenki számára legalább évente egy alkalommal vérnyomást méretni.
A hipertónia rizikói
A magas vérnyomás sokáig nem okoz tüneteket, a kialakulása azonban igen káros következményekkel jár, mivel szövődményekhez vezet.
Az emelkedett vérnyomás rizikói között számos súlyos betegség szerepel. A magyarországi elsődleges halálokot a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, melyek egyik fő okozójaként a magas vérnyomást tartjuk számon.
Az erek károsodása
A hipertónia károsítja az ereket, mivel növeli az erekben a feszültséget, ami károsítja a belső érfalat, hozzájárul annak beszűküléséhez, valamint rugalmasságának elveszítéséhez, az ér elmeszesedéséhez. Az érfal károsodása lehetővé teszi a plakkok, vérrögök megtapadását, ami stroke-hoz, infarktus kialakulásához vezethet. A magas vérnyomás következtében a vérzsírok átalakulnak. Ezzel az átalakulással párhuzamosan szívrendellenességek, illetve érszűkület léphet fel. A szívre ható ebből fakadó betegségek például a koszorúér-szűkület, vagy a szívizom túltengés. A másik csoportba az agyi történések sorolandók, amelyek gyakorisága nagyon jelentős Magyarországon.
Érelmeszesedés
A magas vérnyomás és az érelmeszesedés kölcsönhatásban állnak egymással. Elhízás esetén a szervezet a nagyobb zsírszövet mennyiség miatt több energiát visz a szervezetbe a szükségesnél, aminek a következményei nagyon károsak. Megemelkedik a szív által kipumpált vér mennyisége, nő a pulzusszám, só- és folyadék visszatartás, vérzsír szintjének emelkedése lép fel. Ezek a jelenségek mind az érelmeszesedés kialakulását segítik, az pedig tovább emeli a vérnyomást.
Romló szem
A magas vérnyomás rontja a szem működését, mivel az érhálózaton belül a retina érhálózatát támadja meg legelőször. A hosszabb időn át tartó magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye lehet a verőerek szűkülete, elzáródása. Az elváltozás lehet még ödéma, vérzés, lipid lerakódás is. A magas vérnyomás ezáltal látásromlást, szélsőséges esetben vakságot okozhat.
Veseelégtelenség
A hipertónia okozhat veseelégtelenséget azáltal, hogy tönkreteszi a vese működését biztosító szűrősejteket. A szűrősejtek károsodása rontja a vese vértisztító képességét, ennek következtében a szervezet toxinszintje megnő. Amennyiben a folyamat hosszasan fennáll a vese tulajdonképpen leállásra kényszerül.
Szellemi leépülés
Az utóbbi évek magas vérnyomással kapcsolatos tanulmányai azt bizonyították be, hogy ez a betegség fokozatos szellemi leépülést okoz.
A magas vérnyomás rontja az életminőséget, mivel többnyire az orvosi kezelés gyógyszerek szedését írja elő. A szóban forgó gyógyszerek természetesen csökkentik a vérnyomást, ugyanakkor olyan mellékhatásokkal bírnak, amelyek más betegségeket idéznek elő, annál is inkább, mivel ezeket a gyógyszereket éveken át, vagy az élet végéig szükséges szedni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magas vérnyomást nagyrészt a helytelen életmód – beleértve a helytelen táplálkozást is – okozza, aminek megváltoztatása a beteg elhatározásán és akaraterején múlik, és az esetek nagy részében feleslegessé tudja tenni a gyógyszeres kezelést. Számos olyan eset ismeretes, amikor a testsúly csökkentésével és mozgással a magas vérnyomás teljes kiküszöbölését lehetett elérni.
Veszélyeztetett csoportok magas vérnyomás esetén
Léteznek fokozottan veszélyeztetett egyének a hipertónia kialakulásának szempontjából:
- a 70 év feletti korosztály, mivel a kor előrehaladásával a vérnyomás nő
- az 50 év alatti férfiak, 65 év feletti nők, illetve egyáltalán a 40 év feletti korosztály
- a túlsúlyos egyének
- a genetikailag veszélyeztetettek, mivel az öröklődés tipikus ennél a betegségnél
A rizikók minimumra csökkentésének fontos lépése a rendszeres vérnyomás mérés, szükség esetén életmód változtatás, illetve –ha feltétlenül szükséges – rendszeres gyógyszerfogyasztás.
