A magas vérnyomás ma népbetegségnek számít Magyarországon, de a világ nagyon sok országában is. Tekintettel arra, hogy sokáig nem okoz panaszt, gyakran előfordul, hogy a felismerése nagyon későn történik. Javasolt minden ember számára az időnkénti vérnyomás ellenőrzés, valamint az is, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezzen a magas vérnyomásról általában.
A magas vérnyomásról általában
Az emberi testben a vért az érrendszer különböző pontjai között fennálló nyomáskülönbség, a vérnyomás tartja keringésben. A legnagyobb nyomás a szívkamrában van, akkor, amikor a vér kilökődik a szívből a főütőérbe. Az aortába kikerült vér nyomása kitágítja a rugalmas érfalat, majd a vér a mind kisebb erek felé áramlik, amelyek rugalmas ellenállása még emeli a vérmennyiség nyomását; ezáltal tovább tágítja a nagy ereket. Amikor a szív összehúzódik, egy nagy lökéshullám érvényesül, ez az ú.n. systolés – érték.
Ahogy fentebb említettük, a kis erek részéről érellenállás lép fel, annak mértéke függvényében a szív nyugalmi állapotában is érvényesül nyomás az érrendszerben és ez a másik – ún. diastolés – érték.
Mindkét értéket Hgmm-ben mérik a vérnyomásmérő eszközök. Amennyiben ebben a szívpumpa funkcióban zavar lép fel, a vérkeringés szabályos fenntartása problémás lehet. A szabályozás egy bonyolult rendszer, amelynek normális működését több tényező is befolyásolhatja, így elmondhatjuk, hogy a vérnyomás, másnéven a hipertónia kialakulása több tényezőtől függ, melyek közül a leglényegesebbeket soroljuk itt fel.
Életkor
A felnőttkorban a vérnyomás mindkét – tehát systolés és diastolés – értéke kb. 50 éves korig emelkedik, majd rendszerint stabilizálódik. Kissé befolyásolja azt a nemi hovatartozás; általában a nőknél alacsonyabbak az átlagok. Tanulmányok szerint a hipertónia nincs összefüggésben az emberi anyagcserefolyamtok lassulásával.
Örökletes tényezők
A hipertónia kialakulásában az örökletes tényezők jelentős szerepet játszhatnak, az utódoknál csaknem törvényszerűen magasabb már az alapvérnyomás-érték is, és nagy a hajlam a hipertónia kialakulására esetleg nemzedékeken keresztül is.
Testsúly
A súlytöbblet és a testsúlynövekedés általában együtt jár a vérnyomás emelkedésével, azaz minél több valakinek a súlytöbblete, annál magasabb a mért vérnyomásérték. Ez vonatkozik egészséges emberekre is, de még inkább magas vérnyomásban szenvedő betegekre.
![Magas vérnyomás](https://hajtokar.hu/wp-content/uploads/2021/11/20BRODY-PRESSURE-articleLarge.webp)
Fizikai és szellemi aktivitás változása
A hirtelen elkezdett fizikai mozgás, idegrendszerre ható erősebb változás, külső behatások, hirtelen környezetváltozás általában emeli a vérnyomást; ennek tartós hatása is lehet. A környezet hirtelen változása magyarázza például a „fehérköppeny-hypertonia” jelenséget, ami abban nyilvánul meg, hogy az orvosi rendelőben mért vérnyomás magasabb, mint a kis idővel korábban otthoni körülmények között mért adat.
A vérnyomás Hgmm-ben kifejezett értéke ad választ arra, hogy valakinek magas-e a vérnyomása. Az értelmezés az utóbbi időben megváltozott. Korábban elfogadott tény volt, hogy a 160/95 Hgmm-es vérnyomásérték a normális, efölött beszéltek magas vérnyomásról. Mai értelmezés szerint a normális érték jóval 150/90 Hgmm alatt van, és háromféle értékelés lehetséges: normális vérnyomás 130/85 Hgmm alatt, emelkedett vérnyomás cca 140/90 Hgmm-ig, magas vérnyomás 140/90 Hgmm felett. Magas vérnyomásnak tekintendő az is, ha csak az egyik érték haladja meg a normális, illetve az emelkedett vérnyomáshatárt.
Figyelemmel kell lenni a vérnyomásmérés módjára és eszközére is. Amennyiben hagyományos vérnyomásmérő eszközzel történik a mérés, azt ismételni szükséges ugyanazon napszakokban és időpontokban, mivel a vérnyomás minden ember esetében a nap 24 órájában más és más. Eltérő lehet azonban – mint már említésre került – otthoni körülmények és orvosi körülmények között is, vagy nyugalmi állapotban és mozgás kifejtése után stb. Megbízhatóbb módszer és több információt ad a 24 órás vérnyomás-monitorozás, amikor a mérőszerkezet automatikusan méri a vizsgált személy vérnyomását, megfelelően előírt időpontokban ismételve azt.
A magas vérnyomás okai
A hipertónia okai sokszor nem ismertek. Ismert azonban, hogy a betegségnek két nagy csoportja létezik: primer, azaz elsődleges és szekunder, azaz másodlagos hipertónia. A primer esetek cca 90-95%-ban, a szekunder esetek 5-10%-ban fordulnak elő az összes magas vérnyomás betegséget figyelembe véve.
Elsődleges (primer) hipertónia
Primer, azaz elsődleges hipertónia esete akkor áll fenn, ha más kiváltó tényezőt nem sikerül kimutatni.
![Hipertónia](https://hajtokar.hu/wp-content/uploads/2021/11/high_blood_pressurerbbd16-1024x683.webp)
Ez esetben bizonyos kockázati tényezőket tekinthetünk kiváltó okoknak, és a hipertónia eseteinek többségében itt keresendő a probléma. A leggyakoribb ilyen okok a következők:
- öröklött hajlam: a magas vérnyomás a sűrűn öröklődő betegségek közé tartozik, gyakran több nemzedéken keresztül fordul elő.
- mozgáshiány: az egészségtelen életmód a magas vérnyomás betegség egyik leggyakoribb kiváltó oka
- túlsúlyosság: a helytelen táplálkozás jelentős mértékben járulhat hozzá a magas vérnyomás kialakulásához. A koleszterin és zsír túlzott fogyasztása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, a meszes erek keringési ellenállása megnő, ezáltal nő a vérnyomás
- stressz: tartós idegfeszültség hatására emelkedik a vérnyomás; amikor ez sűrűn fordul elő, tartósan megmarad a magas érték
- túlzott só fogyasztás: ha túl sok sót fogyasztunk a só többletet a vese nem tudja kiválasztani, érszűkítő anyagok halmozódnak fel a szervezetben, ezek pedig emelik a vérnyomást. Ezen kívül a só vizet tart vissza a szervezetben, amitől ödéma keletkezhet. Ezáltal az érrendszeren belül térfogat növekedés áll elő, ami növeli a vérnyomást.
- kalcium- és magnéziumszegény táplálkozás
- túlzott fehérje fogyasztás
- dohányzás. a nikotin érszűkítő hatása emeli a vérnyomást
- túlzott alkohol- és kávéfogyasztás
- kábítószerek, bizonyos gyógyszerek fogyasztása
Másodlagos (szekunder) hipertónia
Szekunder, azaz másodlagos hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás emelkedése más szervek eltéréseire vezethető vissza.
- Leggyakrabban a vese zavara okozhat magas vérnyomást. Ezek lehetnek működési zavarok, melyek eredete lehet gyulladás, cukorbetegség, vesekövesség, ciszták, stb., de lehetnek vérellátási zavarok, melyeket a vesét tápláló artéria meszes szűkülete okozhat.
- Az alvási légzésleállási szindróma olyan betegség, ami az esetek 80%-ában hipertónia kialakulásával jár együtt. A légzésleállásra akkor kell komolyan odafigyelni, ha az az éjszakai alvás során 1 óra alatt 5 alkalomnál többször fordul elő, és egy-egy leállás tovább tart 10 másodpercnél.
- Ritkábban, de néha előforduló okai a magas vérnyomásnak a hormonális eltérések. Ezek lehetnek például a mellékvesekéreg hormontermelési zavarai.
- Nem sűrűn fordul elő, de az okok közé sorolhatjuk a mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavarait.
- Okozhat magas vérnyomást kardiológiai betegség is, például a főverőér szűkülete, melynek következménye a vérellátás romlása a vesékben, és az alsó végtagokba; ezáltal a vérnyomás emelkedése.
A hipertónia okai feltétlenül megkeresendők. Amint azt láthatjuk a primer esetek – az öröklött hajlam kivételével – szinte valamennyi oka az életmód megváltoztatásával orvosolható.
A szekunder esetek felismerése lehetővé teszi a kiváltó ok – más szervi eltérés – megszüntetését, illetve kezelését, miáltal a magas vérnyomás szintén megszüntethetővé vagy kezelhetővé válhat.
A magas vérnyomás tünetei
A magas vérnyomás egy olyan elterjedt krónikus betegség, melynek tünetei általában sokáig nem jelentkeznek, ezért a betegség felismerése sokszor igen későn – már szövődmények megléte esetén – történik meg. Egy olyan népbetegségről van szó, amelynek jelentős szerepe van a szív-, érrendszeri- és vesebetegségek kialakulásában, és először a szemfenéki érrendszert érinti.
Tekintettel arra, hogy a tünetek általában nem okoznak komolyabb panaszokat, nagyon fontos a vérnyomás rendszeres ellenőriztetése, mivel az időben felfedezett hipertónia kedvezőtlen hatásai életmód változtatással vagy gyógyszerek alkalmazásával megelőzhetőek.
![Hipertónia](https://hajtokar.hu/wp-content/uploads/2021/11/High-blood-pressure-symptoms-Three-signs-you-may-have-reached-a-life-threatening-stage-1237672.jpg)
Hipertónia tünetei
Amennyiben mégis észlelhetőek a magas vérnyomás tünetei, azok a leggyakrabban a következők lehetnek:
- látászavar: a fent már említett szemfenéki érrendszeri probléma miatt a magas vérnyomás erősen hat a szem működésére, az érkárosodás miatt vérzés léphet fel, ami látászavart okozhat
- orrvérzés: a magas vérnyomás hatására az orrban lévő vékony hajszálerek gyakran megrepednek, ennek következtében orrvérzés állhat elő
- fejfájás: általában reggel jelentkező, tarkótáji nyomás a jellemző, amivel együtt járhat gyengeség, kábultság, de többnyire magától megszűnik a kellemetlen érzet néhány óra alatt
- mellkasi fájdalom: a magas vérnyomás nemcsak a szemfenéki, de a koszorúereket is károsítja, meszesedés és az erek szűkülete anginás rohamot is okozhat
- szédülés: a hipertónia az agyi erekre is kihat; ezek károsodása esetén szédülés jelezheti a problémát, azaz bizonytalanná válhat az egyensúly
- levertség érzése: a magas vérnyomásban szenvedők gyakran panaszkodnak levertségről, gyengeségről, ez a panasz is felkeltheti a gyanút, mint a magas vérnyomás egyik tünete
- nehézlégzés: sokszor az a jelenség utal a magas vérnyomás meglétére, hogy a beteg nem bírja a terhelést, például a korábban semmiféle panaszt nem okozó lépcsőzést. A magas vérnyomás kialakulása miatt ugyanis megnő a szívizom tömege, de ehhez „nem zárkózik fel” az erek vérellátása, ezért nehézlégzés alakulhat ki.
- izzadás: ok nélküli /nem a hőmérséklet, nem fizikai erőkifejtés miatti/ izzadás ismétlődése is lehet első tünete a magas vérnyomás betegségnek
- szapora szívdobogás: visszatérő szapora szívdobogás esetén szintén lehet magas vérnyomás tünetére gyanakodni
Magas vérnyomást jelző panaszok
Fenti felsorolásból látszik, hogy egyszerű panaszok is felkelthetik a gyanút a magas vérnyomás betegségre, mint pl. fejfájás, izzadás stb., amennyiben ezek visszatérő panaszok, mert a betegség jellemző tüneteiként szükséges azokat kezelni.
Meg kell említeni még egy fontos tünetet, amelyre az orvostudomány csak néhány éve figyelt fel; ezt alvási légzésleállási szindrómának nevezik. Elsősorban középkorú, vagy idősebb férfiak esetében fordul elő, hogy alvás közben leáll a légzésük. Kóros ez az állapot, ha egy óra alatt 5 alkalomnál többször fordul elő a jelenség, és egy-egy leállás tovább tart 10 másodpercnél. Ilyen esetben feltétlenül szükséges a vérnyomás megmérettetése, mert a betegség általában testsúlynövekedéssel, erős horkolással, nappali aluszékonysággal és magas vérnyomás kialakulásával jár együtt.
Előfordul az is, hogy a tüneteket nem a magas vérnyomás okozza, hanem a magas vérnyomás által károsodott szervek – mint pl. a szív – okoznak tüneteket.
Jelentkezhet a hipertónia más betegségekkel – pl. cukorbetegség, túlsúly stb. – együtt is.
Az is előfordul, hogy a magas vérnyomás más betegség – pl. a vese megbetegedése – szövődményeként jelentkezik.
Még egyszer hangsúlyozni szükséges, hogy – teljes panaszmentesség esetén is – indokolt mindenki számára legalább évente egy alkalommal vérnyomást méretni.
A hipertónia rizikói
A magas vérnyomás sokáig nem okoz tüneteket, a kialakulása azonban igen káros következményekkel jár, mivel szövődményekhez vezet.
![Magas vérnyomás](https://hajtokar.hu/wp-content/uploads/2021/11/69535027-1024x768.webp)
Az emelkedett vérnyomás rizikói között számos súlyos betegség szerepel. A magyarországi elsődleges halálokot a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, melyek egyik fő okozójaként a magas vérnyomást tartjuk számon.
Az erek károsodása
A hipertónia károsítja az ereket, mivel növeli az erekben a feszültséget, ami károsítja a belső érfalat, hozzájárul annak beszűküléséhez, valamint rugalmasságának elveszítéséhez, az ér elmeszesedéséhez. Az érfal károsodása lehetővé teszi a plakkok, vérrögök megtapadását, ami stroke-hoz, infarktus kialakulásához vezethet. A magas vérnyomás következtében a vérzsírok átalakulnak. Ezzel az átalakulással párhuzamosan szívrendellenességek, illetve érszűkület léphet fel. A szívre ható ebből fakadó betegségek például a koszorúér-szűkület, vagy a szívizom túltengés. A másik csoportba az agyi történések sorolandók, amelyek gyakorisága nagyon jelentős Magyarországon.
Érelmeszesedés
A magas vérnyomás és az érelmeszesedés kölcsönhatásban állnak egymással. Elhízás esetén a szervezet a nagyobb zsírszövet mennyiség miatt több energiát visz a szervezetbe a szükségesnél, aminek a következményei nagyon károsak. Megemelkedik a szív által kipumpált vér mennyisége, nő a pulzusszám, só- és folyadék visszatartás, vérzsír szintjének emelkedése lép fel. Ezek a jelenségek mind az érelmeszesedés kialakulását segítik, az pedig tovább emeli a vérnyomást.
Romló szem
A magas vérnyomás rontja a szem működését, mivel az érhálózaton belül a retina érhálózatát támadja meg legelőször. A hosszabb időn át tartó magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye lehet a verőerek szűkülete, elzáródása. Az elváltozás lehet még ödéma, vérzés, lipid lerakódás is. A magas vérnyomás ezáltal látásromlást, szélsőséges esetben vakságot okozhat.
Veseelégtelenség
A hipertónia okozhat veseelégtelenséget azáltal, hogy tönkreteszi a vese működését biztosító szűrősejteket. A szűrősejtek károsodása rontja a vese vértisztító képességét, ennek következtében a szervezet toxinszintje megnő. Amennyiben a folyamat hosszasan fennáll a vese tulajdonképpen leállásra kényszerül.
Szellemi leépülés
Az utóbbi évek magas vérnyomással kapcsolatos tanulmányai azt bizonyították be, hogy ez a betegség fokozatos szellemi leépülést okoz.
A magas vérnyomás rontja az életminőséget, mivel többnyire az orvosi kezelés gyógyszerek szedését írja elő. A szóban forgó gyógyszerek természetesen csökkentik a vérnyomást, ugyanakkor olyan mellékhatásokkal bírnak, amelyek más betegségeket idéznek elő, annál is inkább, mivel ezeket a gyógyszereket éveken át, vagy az élet végéig szükséges szedni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magas vérnyomást nagyrészt a helytelen életmód – beleértve a helytelen táplálkozást is – okozza, aminek megváltoztatása a beteg elhatározásán és akaraterején múlik, és az esetek nagy részében feleslegessé tudja tenni a gyógyszeres kezelést. Számos olyan eset ismeretes, amikor a testsúly csökkentésével és mozgással a magas vérnyomás teljes kiküszöbölését lehetett elérni.
Veszélyeztetett csoportok magas vérnyomás esetén
Léteznek fokozottan veszélyeztetett egyének a hipertónia kialakulásának szempontjából:
- a 70 év feletti korosztály, mivel a kor előrehaladásával a vérnyomás nő
- az 50 év alatti férfiak, 65 év feletti nők, illetve egyáltalán a 40 év feletti korosztály
- a túlsúlyos egyének
- a genetikailag veszélyeztetettek, mivel az öröklődés tipikus ennél a betegségnél
A rizikók minimumra csökkentésének fontos lépése a rendszeres vérnyomás mérés, szükség esetén életmód változtatás, illetve –ha feltétlenül szükséges – rendszeres gyógyszerfogyasztás.